Egy közgazdasági végzettség nélküli hétköznapi embernek elég nehéz megértenie, mi az a GDP. A gazdaságban ez a mutató nagyon fontos szerepet játszik. Ennek alapján felmérhető az állam gazdasági fejlettségi szintje és versenyképessége a nemzetközi piacon.

A bruttó hazai termék (GDP) a lakosok által egy adott ország területén az év során előállított összes áru (áru és szolgáltatás) összessége, a végtermék árában kifejezve.
Leegyszerűsítve a bruttó hazai termék az ország összes vállalkozása és szervezete által egy adott jelentési időszakban (leggyakrabban a naptári évre becsült) megtermelt áruk és szolgáltatások teljes összege.
Mi a GDP egy gazdaságban?

Ez a mutató nagyon fontos az ország gazdaságának hatékonyságának megítélésében. A bruttó hazai termék a növekedés ütemét és fejlettségének mértékét jellemzi. Gyakran a GDP mutatót használják az életszínvonal felméréséreaz állam lakossága. Minél magasabb ez a mutató, annál magasabb az életszínvonal (valóban van összefüggés a mutatók között, de más, specifikusabb gazdasági mutatókat is érdemes használni).
Nominális és reál bruttó hazai termék
A GDP kétféle lehet:
- Névleges (jelenlegi időszaki árakkal számolva).
- Reál (az előző időszak összehasonlítható árai alapján). Leggyakrabban az előző évi árakat veszik az összehasonlításhoz.
A reál-GDP kiszámítása lehetővé teszi, hogy ellensúlyozza az áremelkedések hatását erre a mutatóra, és meghatározza az államgazdaság nettó növekedését.
A GDP mutatót leggyakrabban nemzeti pénznemben számítják ki, azonban ha össze kell hasonlítani a különböző országok megfelelő értékeit, akkor a megfelelő árfolyamon átváltható másik pénznemre. A globális GDP növekedése a következő (2013).

Jövedelem (elosztó) módszer a GDP kiszámításához
Mi a GDP a gazdaságban? Ez egyrészt a termelési tényezők tulajdonosainak jövedelmezőségének értékelésén alapuló mutató. A számítás ezek összegzésével történik. Ugyanakkor a következő összetevők szerepelnek a GDP összegében:
- W az ország összes alkalmazottjának (rezidenseknek és nem rezidenseknek egyaránt) kifizetett bérek teljes összege;
- Q - a lakosság társadalombiztosítási járulékainak összege;
- R – profit (bruttó);
- P - vegyes jövedelem(bruttó);
- T – adók (import és termelés).
Így a számítási képlet így néz ki: GDP=W + Q + R + P + T
Kiadási (termelési) módszer
Az ország lakossága munkatevékenysége során különböző típusú és formájú végterméket állít elő (értsd: meghatározott árukat vagy szolgáltatásokat, amelyeknek meghatározott értéke van). A bruttó hazai termék a lakosság munkavégzési végtermékek beszerzésére fordított kiadásainak összessége alkotja. A GDP termelési módszerrel történő kiszámításakor a következő mutatókat összegezzük:
- C – az ország lakosságának fogyasztói költése;
- Ig - magánbefektetési injekciók az ország gazdaságába (bruttó);
- G - közbeszerzés (áruk és szolgáltatások állami beszerzése)
- NX a nettó export (az ország exportja és importja közötti különbség).
A GDP kiszámítása a következő képlettel történik: GDP=C + Ig + G + NX
Számítás hozzáadott érték alapján
A Közgazdaságtudományi Intézet lehetővé teszi a GDP összegének a hozzáadott értéken keresztül történő kiszámítását. Ez a technika lehetővé teszi a GDP legpontosabb mutatójának megszerzését, mivel elveti a korábban vizsgált módszerekben tévesen végtermékként számolható köztes termékeket. Vagyis a hozzáadott érték számítás alkalmazása kiküszöböli a kettős elszámolás lehetőségét. Egy országban az összes áru és szolgáltatás hozzáadott értékének összegzésével a GDP megbízhatóan kiszámítható. Ennek az az oka, hogy a hozzáadott érték egy áru piaci értékemínusz a beszállítóktól vásárolt anyagok és nyersanyagok költsége.
GDP egy főre jutó GDP

Az államgazdaság fejlettségi szintjének egyik legjelentősebb és legindikatívabb mutatója. Úgy határozzák meg, hogy a teljes GDP-t elosztják az ország lakosainak számával, és megmutatja, hogy egy adott időszakban átlagosan hány terméket gyártottak az állam minden lakosára. Ezt a mutatót „egy főre jutó jövedelemnek” is nevezik.
A gazdasági fejlődés másik gyakran használt mutatója a bruttó nemzeti termék (GNP), amely az országon belül és kívül egyaránt megtermelt végterméket összegzi. A fő feltétel az, hogy a termékek gyártója ebben az államban lakos legyen.
Mi a GDP a gazdaságban és szerepe a folyamatban lévő változások elemzésében, már tanulmányoztuk. Tehát mennyi ma a világ országainak reál GDP-je?
Országok rangsorolása nominális GDP szerint
Ez a besorolás a piaci (vagy a hatóságok által meghatározott) árfolyamon dollárra átváltott nominális GDP-n alapul. A világgazdaság úgy van berendezve, hogy ezt a mutatót a fejlődő országokban kissé alábecsülik, a fejlett országokban pedig túlbecsülik. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a különböző országokban a hasonló termékek árának különbségét nem veszik figyelembe.
Így az IMF 2013-as adatai szerint az első tíz a következő:

Országok rangsora az egy főre jutó nominális GDP alapjánlakosság
Az egy főre jutó GDP mértéke tájékoztató jellegű, de nem a gazdaságot jellemző legpontosabb mutató, hiszen nem veszi figyelembe a gazdaság ágazati fejlődésének sajátosságait, a termelés költségeit, minőségét, valamint a gazdasági rendszer más ugyanolyan fontos elemei.
Az IMF 2013-as adatai szerint a 10 legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező ország listája így néz ki:

Oroszország gazdasági lassulásának problémája
A globális válságfolyamatok, valamint számos szubjektív gazdasági tényező hatására az orosz gazdaság némileg gyengült 2013-2014-ben. A GDP ennek megfelelően rendkívül alacsony ütemben nőtt. Az Orosz Föderáció gazdaságfejlesztési miniszteri posztját betöltő Alekszej Uljukajev szerint tehát 2013 volt a legrosszabb év az orosz gazdaság számára a 2008-as válságév után. Ebben az időszakban Oroszország bruttó hazai terméke nem nőtt a várt ütemben. Így a várt GDP-növekedési ütemet az időszak eleji 3,6%-ról júniusban 2,4%-ra, végül decemberre 1,4%-ra csökkentette az ügynökség.

Az iparág helyzete is siralmas maradt. Ha a kitermelő ipar még enyhe növekedést mutatott, akkor a feldolgozó még visszaesést is mutatott. Az infláció is 0,5%-kal magasabb a vártnál.
Az orosz gazdaság válságának okai
Így az orosz gazdaságban a stagnálás jelei láthatók. Avannak objektív okok, amelyek 2 csoportra oszthatók: belső és külső.
Belső tényezők
- A gazdaságnak van nyersanyagmodellje. Ennél a modellnél a gazdaság bevételének fő hányadát a nyersanyagok exportja adja, amelyek idővel kimerülnek. A hazai gyártás volumene és versenyképessége is csökken.
- Problémák a befektetés vonzerejében. Az ország egyes régióinak fejlődésének legfontosabb feltétele a befektetések elérhetősége a gazdaság reálszektorában. Ma sok külföldi befektető értetlenül áll az esetleges pénzügyi injekciók biztonságának hiánya miatt. Ezért szükséges intézkedéseket tenni a korszerű jogi keretek megteremtésére, valamint a nemzetközi integrációs folyamatok elősegítésére.
- Az üzleti projektek magas költségei. Ez a tárgyi eszközökre, bérekre, helyiségek és területek bérletére, valamint a kapcsolódó termelési költségekre való túlzott kiadásokra utal. A megfelelő költségek csökkentése érdekében intézkedéscsomagot kell végrehajtani.


Külső tényezők
- Általános gazdasági visszaesés Európában. A világgazdaság fejlődése ciklikus, és hullámvölgyek kísérik.
- Az export csökkenése (értékben és fizikai értelemben egyaránt). Mind az európai gazdasági visszaesés, mind a nemzetgazdasági fejlesztés erőforrás-alapú modelljének kimerülése miatt.
Tehát azérta gazdasági válság leküzdéséhez az ipart újra kell irányítani, javítani kell a befektetési környezetet, és reménykedni kell a globális gazdaság általános tendenciáiban is.